Gyóni Géza Irodalmi kör 2019.05.27.-i találkozója.
Napirendi pontok:
- A kiskunhalasi műsor megbeszélése, tapasztalatok, ötletek
- Nemzetközi gyermeknap köszöntése verssel, rövid mesével, meserészlettel
- Pünkösdölő versekkel, dallal, prózával
- Kapcsolat alakítás, Műsor tervek
- Egyebek.
A kiskunhalasi József Attila Irodalmi Kör meghívására ellátogattunk a helyi Martonosi Pál Városi Könyvtárba, ahol Fények és árnyak címmel egy irodalmi előadást tartottunk versekkel, népdalokkal. Az előadás előtt vendégül látott minket Sári Katalin az irodalmi kör vezetője. A kedves fogadtatás után egy rövid városnézésre kalauzolta el csapatunkat, illetve megtekintettük a Thorma János Múzeum kiállításait is. Az időjárás kicsit zord volt, de ezt feledtette a sok élmény és a finom fagylalt, amit ebéd után fogyasztottunk el.
Délután 17 órakor kezdődött a műsorunk. Előtte a helyi média interjút készített velünk.
Műsorunkban a költőóriások versei mellett elhangzottak a Dabik költőinek a versei is. Felvételről énekelt Cserna Ildikó Liszt Ferenc díjas operaénekesnő, aki a Dabik tiszteletbeli tagja. A gyönyörű népdalokat a közönség, és mi szereplők együtt énekeltük a művésznővel.
Műsorunk után újabb kedves, szeretetteljes vendéglátásban, beszélgetésben volt részünk. Számtalan elismerést, dícséretet kaptunk, hiszen a műsorunk időnként még könnyeket is csalt a szemekbe.
Megismerkedtünk a vendéglátó irodalmi kőr számos tagjával, helyi lakosokkal, a könyvtár munkatársaival. Szeretetet vittünk, szeretetet kaptunk.
Sári Katalinnal továbbra is tartjuk a kapcsolatot, és ez év őszén szeretnénk viszonozni ezt az élménydús látogatást.
2019.05.27-i találkozó képekben
Nemzetközi gyermeknap
Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta, hogy minden országban tartsák meg az egyetemes gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak.
Magyarországon 1931-től ünneplik (akkor még gyermekhétnek hívták), 1950 óta már csak egy napig tart és május utolsó vasárnapján tartják.
Köszönöm az erőt, köszönöm a hitet,
Köszönöm gyerekek, a sok szeretetet.
Ti tanítottatok derűre, játékra,
Mosolyt csempésztetek, mindig az arcomra.
Tündérhonban jártam, ti elkísértetek,
Mesehőseimnek, vélem örültetek.
Kívánok tenéktek vidám, szép világot,
Kicsiny szívetekbe békét, boldogságot.
Arcotokra derűt, szemekbe csillogást,
Lelketekbe hitet, elmétekbe tudást.
Hit, remény, szeretet a rossztól megóvjon,
E csodás gyermekkor, sokáig eltartson.
Pünkösd
A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg.[1] A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus), ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:
Eredete az ószövetségi zsidó ünnep, héber nyelven Sávuót, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe.
Az Ószövetség szerint az Úr három főünnepet rendelt a zsidóknak. „Háromszor szentelj nekem ünnepet évenként! Tartsd meg a kovásztalan kenyerek ünnepét! Hét napig egyél kovásztalan kenyeret, ahogyan megparancsoltam neked, az Ábib hónap megszabott idején, mert akkor jöttél ki Egyiptomból. Üres kézzel senki se jelenjék meg előttem! Azután az aratás ünnepét, amikor meződ vetésének első termését takarítod be. És a betakarítás ünnepét az esztendő végén, amikor a termést betakarítod a mezőről. Évenként háromszor jelenjék meg minden férfi az Úristen színe előtt (Jeruzsálemben)!” (2Mózes 23:14-17)
Tehát a középső a pünkösd ünnepe, ez az 50. nap.
A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra, amelyek olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlórisz, azaz Zöldellő, Viruló.[3]
Népszokások:
- Májusfa állítás,
- Pünkösdi királyság,
- Tavaszköszöntés,
- Pünkösdi királyné járás,
- Pünkösdölés,
- Törökbasázás, borzakirály, ebjárás
- Csiksomlyói búcsú
Énekel:
Cserna Ildikó, Liszt Ferenc díjas operaénekesnő, a
Dabik tiszteletbeli tagja.
