Szedő Tibor: Bölcsességek az élethez

Te vagy saját magad festménye,
tán a sors írja meg, át életed.
Olykor fakul, majd élénk arcod fénye,
fiatalon könnyed, idővel döcögő lépted.

Te vagy önkritikád tiszta tükre,
ne sanyargasd hiába a lelked!
Negatív elemeket akaszd szögre,
vedd le válladról nehéz terhed!

Te vagy gondolataid pásztora,
terelgesd jó útra őket!
Legyél nyitott egy kedves szóra,
hessegesd el a gondfelhőket!

Te vagy sikered kovácsa,
élj önmagaddal békében!
Ne üssön a kudarc korbácsa,
legyen rend szívedben, lelkedben!

2019.06.19. Monoron, a Dr. Borzsák István Városi Könyvtár

Csodás alkotásokban gyönyörködhettünk ma Monoron, a Dr Borzsák István Városi Könyvtár kiállító termében.
A festmények teljes bizonyossággal elárulták, hogy N. Sebestyén Katalin a rejtélyes Univerzum hiteles ábrázolója.
Festészetében nem kisebb feladatra vállalkozik, mint ötvözni a tudomány realitását a művészet ábrándos világával, s ezáltal egyedi értéket teremteni.
“2019.06.19. Monoron, a Dr. Borzsák István Városi Könyvtár” bővebben

Szedő Tibor: Anyák napi randevú

Suhanok Feléd szél szárnyán,
vársz reám a menny kertjében.
Ne állj, Anyukám oly árván,
csend pihenjen a szívedben!

Csokrot tart reszkető kezem,
hangod selyme lágyan ölel.
Tengerzöld szemed kémlelem, 
meglepsz a kedvenc sütimmel.

Rád ömlik a virágillat,
boldogságod könnye cseppen.
Teáddal oltom szomjamat,
mosolyod arcomra röppen.

Hajad még most is fekete,
fél szavakból értjük egymást.
Éj ecsete befestette,
megejtjük a bús búcsúzást.