Fáradtan, nyúzottan indult ez a nap is. Ólmos percek teltek el, mire az első korty kávé elkezdte felpezsdíteni a fáradt agyamat. Napok óta gyötrődve tettem-vettem, eltelítették gondolataimat saját magam problémái.
Ez a nap sem indult másképpen. Minden nap ugyanabban a monoton mókuskerék üzemmódban zajlott. Minden rutinszerű volt. Tudtam mikor fog el újra a keserűség . Cikk-íróként dolgozom, kutakodom az interneten olyan sztorik után, melyekben benne lehet az a kis plussz, ami felvillanyozhatja a mai lét szürke emberét, ha még csak egy apró percre is, de elhiteti vele, hogy csodák léteznek. A mai felhozatal édes kevésnek tűnt, nem igen hittem benne, hogy valami használhatót ki tudok hozni. Felöltöztem, s magam is meglepődtem hirtelen ötletemen: útra keltem.
“Orosz Zoltánné: Több vagy, mint gondolnád” bővebben