„Apró tüsszentéssel leszáll az alkony, a hold lusta felhőket terel, fekete szárnyait az éj kitárja, itt is, ott is pár csillag kitartó kíváncsisággal figyel.
Sötétség fátylán csendima toporog, az éjszaka kapuját sarkig kitárja.
Elmúltak a szép napok, éveim elszálltak. Mit tollammal e papírra karcolok, talán az égiekhez szól, s egy kislányról, ki boldognak született egykor.
Tudod, az élet eredendőn csodaszép, ezt beszélik róla, életünk pirkadatán sírva-ríva megszületünk, s ekkor még oly oktalanul…”
(Részlet: Irodalmi esszé életemről)
A vadregényes Maros partján, Makón születtem: 1956. 02. 15-én Sebestyén Katalin néven, szüleim második gyermekeként. Egy nővérem és egy öcsém van. Sajnos már egyik szülőm sincs velünk fizikai síkon. A Makói Városi Ügyészségen dolgoztam 20 évig, ahol az „Ügyészség Kiváló Dolgozója” kitüntetésben részesültem. Első házasságomból három gyermekem született. Válásom után Csongrádra, majd Budapestre kerültem, ahol az OTP Garancia Biztosító Zrt-nél dolgoztam, leszázalékolásomig.
Közben elvégeztem a természetgyógyászatot, azon belül a reflexológiát és bioenergiát Béky László természetgyógyásznál. Nagyon szerettem, s a mai napig is szeretek az emberekkel foglalkozni, nagy örömöt jelentett számomra, ha segíthettem, s segíthetem az embereket. Sajnos közben olyan tragédiák értek, amelyeket nagyon nehéz az embernek, egy gyermeknek, egy édesanyának feldolgozni. Feldolgozni nem is lehet, csak együtt élni ezzel a ténnyel. Ezen tragédiák, mind fizikai testemre, mind lelki világomra negatív hatást gyakoroltak. Ez a helyzet, s állapot teljes mértékben megváltoztatta addigi életritmusomat. (A mai napig azt vallom, ha nem végeztem volna el a természetgyógyászatot, nem tudtam volna felülkerekedni azon a tragédián ami ért. Erőt, kitartást, továbbélést kaptam, úgy gondolom tőlük a továbbmenetelre.)
Egy napon a soron következő üzemorvosi, un. alkalmassági vizsgálatra kellett menni, itt a főorvosnő vizsgálatról-vizsgálatra küldött, mind reumás, mind szív, mind idegrendszeri, problémákat fedeztek fel. Ennek következménye pedig az lett, hogy egyik napról a másikra táppénzre kerültem, s 2 éves táppénzes állományba vételem után került sor a leszázalékolásomra. A rengeteg szabadidő vezérelt arra, hogy tollat és ecsetet ragadtam, így a bennem felgyülemlett tragédiákat, a lelkem sebzettségét ily módon próbáltam enyhíteni.
Mivel mindig túlbuzgó, cselekedni vágyó, sohasem nyugvó ember voltam, s vagyok, így elhelyezkedtem a Civil Nonprofit Kft-nél, ahol megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak. Itt sikerült „bedolgozni” magam, s rövid, 4 hónapos csomagolási munka után bekerültem a Civil Központba, s recepciós-adminisztrátor-rendezvényszervezés volt a feladatom. Nagyon szerettem csinálni, s 4,5 év után kerültem 40 éves szolgálati idő utáni nyugdíjazásba. Összesen 42 évet dolgoztam.
2016-ban elvégeztem a Jaschik Álmos Képzőművészeti Szakgimnázium festészeti szakát, hogy minél tökéletesebb alkotások kerüljenek ki kezeim közül.
Második férjem művészi tevékenységeimben jelentős szerepet vállal, s tölt be, hiszen nélküle félkarú óriás vagyok, ő visz mindenhova, segít a képek rendezésében, mindig számíthatok rá.
Számomra legfontosabb célkitűzés, hogy az ember, mint embertársát segítse, megvédje, tisztelje, ember emberre ne fogjon fegyvert, szűnjön meg végre a származásbeli, a bőrszínbeli megkülönböztetés, hiszen ez emberelleni cselekedet, nem felebaráti.
Legfőbb érzelmi vonulatként a szeretetet tartom, mind egymás iránt, mind a hazánk, mind az állatok, mind pedig e csodálatos Föld szeretetét, hiszen a jövő nemzedékének életterét javítjuk védelmével, óvásával, s ezt tartom a legfontosabbnak, s mindezeket előtérbe helyezem az anyagi javak mérhetetlen megszerzése, felhalmozása előtt.
A különböző művészi tevékenységek már kisgyermek koromtól jelentős szerepet töltenek be életemben. Az irodalom szeretetét Édesanyámnak, a csillagok világát, a természet-szeretetet Édesapámnak köszönhetem, ezért festészeti témaköröm legfőképpen a végtelen, rejtélyes Univerzum kutatása, az alkotásaimmal igyekszem ezeket a napi csodákat az emberek közé hozni, hogy betekinthessenek e fantasztikus égi jelenségekbe, eseményekbe.
Alkotásaim határon kívül is ismertté váltak, s mivel rendhagyó anyagot dolgozom fel, ezért mint ismeretterjesztő anyagként is az iskolásoknak, az embereknek is nagy örömöt szerzek velük. Több alkotásommal díjazásokban is részesültem.
Az irodalom terén rendszeresen publikálom verseimet, több ezüst oklevél, bronz oklevél birtokosa lehetek. (A „Szárnypróbálgatók” kiadványaiban rendszeresen szerepelnek verseim, s bronz, illetve 2 alkalommal Ezüst oklevélben részesültem.)
Amire nagyon büszke vagyok: 2016. évben a Mécs László Irodalmi Társaság által meghirdetett „Az év nyugdíjas költője” címet nyertem el, míg 2018-ban II. helyezést értem el. Rendszeresen publikálok a Társaság által, illetve a Gyermekjóléti Alapítvány által meghirdetett pályázatokon.
Magaménak mondhatok több II., III., illetve különdíjakat, elismerő okleveleket.
Több kötetben szerepelnek verseim, de önálló kötetre még nem tudtam szert tenni.
A következő célkitűzésemként jelölöm az önálló kötet megjelentetését, saját illusztrációval. Három alkalommal kaptam meg a David Arts Alkotói Nívódíjat, melyeket az irodalmi, festészeti, s közösségi munkámért kaptam meg.
Ami fantasztikus élményt, s felemelő érzést nyújtott számomra, 2018. június 2-án Olaszországban Palermo – Mezzojuso-ban megrendezett nemzetközi megmérettetésen vehettem részt, ahol „PREMIO” Díj-ban, mint a Nemzetközi Kultúráért Díjban részesültem. Csodálatos érzés, hogy kis hazámon kívül elismerésben részesülhetett két csillagászati alkotásom. Magyarországról hárman voltunk. Ezután Comiso-Ragusaban szeptember hó 22-én ismét „1 Premio” Díjban részesültek alkotásaim.
Ami a munkásságomat illeti, fontos tényként állapíthatom meg, hogy a Garbó Kiadónak már 2 éven keresztül segítettem, mind leltározni, mind a 20000 könyvállományt rendszerezni, valamint a remitendálban lévő könyvek megfelelő környezetbe juttatását, mind hazánkban, mind külföldön, legfőképpen Romániában történő kiszállíttatását, illetve iskolákhoz, művelődési központokhoz, könyvtárakhoz történő elvitelét, amelyeket rendszeresen mi vittünk a helyszínre. (A segítésért cserébe anyagi juttatást nem fogadtam el.)
Két internetes galériát vezetek, a Painter Galériát és a Lil’Art Galériát, ahol mind festőművészek, mind írók, költők, s zenei tudással rendelkező művészek mutatkozhatnak be.
Mind emellett A DREKO-PUB-ban és a Fadrusz utcában rendezem a kiállításokat, zenés-irodalmi esteket, igyekszem a lehető legjobb tudásom szerint megszervezni, lebonyolítani, a művészek legnagyobb megelégedésére.
Fontos szempont számomra az is, hogy sérült emberek is be tudják mutatni alkotásaikat, hiszen ez számukra egy felemelő érzés, az önbecsülésüket is visszaadja.
Igyekszem a kihívásokat a legjobb tudásom szerint magasabb színvonalra emelni, a képzőművészet és irodalom mai igényeinek maximális kielégítésére törekedni, s életem részét képezi a fiatal, a kezdő művészek valamilyen szinten történő mentorálása, segítése, hogy bemutatkozhassanak, elindulhassanak azon az úton, amely sokszor nagyon göröngyös, s kátyúkkal teli. Így vállaltam fel a kiállítások, zenés, irodalmi estek rendezését, szervezését.
Mindemellett őszintén hiszem, hogy a világ jobbrafordul, ember emberre nem fog fegyvert, megőrizzük természeti kincseinket, hagyományainkat, a hazaszeretet dominál az emberek cselekedeteiben.
Nagy büszkeséggel tölt el, hogy tagja vagyok az Alföldi Szabad Szalonnak, amelynek székhelye Örkényben van, az „Örkényi Betűvetők Csoportjának”. az Országos Krúdy Gyula Irodalmi Társaságnak, a Batsányi-Cserhát Művész Körnek, a Kiskunhalason működő József Attila Irodalmi Társaság tiszteletbeli tagja, a Dabason működő Gyóni Géza Irodalmi Társaságnak, a Monori Kézműves Klubnak, ahol helyettes vezető vagyok, az Amatőr Festők Csoportjának, számos internetes művészeti alkotóközösségnek. Nem utolsó sorban az Országos Mécs László Irodalmi Társaság megalapítójával, valamint a Gyermekjóléti Alapítvány Elnökével, Rátz Ottóval szoros baráti kapcsolat alakult ki közöttünk, amire nagyon büszke vagyok. Büszkeséggel tölt el, hogy Szépirodalmi díj birtokosa lehetek, valamint több országos, nemzetközi irodalmi pályázatok I., II., III. helyezettje, valamint több „Elismerő Oklevél”-ben részesítettek.
A lelki mélységből visszatérni nagyon nehéz, megváltozott életerőm, fizikális testem, teherbíróképességem, de a küzdés, a tenni akarás, értelmes életet élni, fontos célkitűzés.
Köszönöm szépen a bemutatkozási lehetőséget!
Tisztelettel és köszönettel:
N. Sebestyén Katalin