Dabas utcáit koptatom,
E kicsiny város az otthonom.
Nap itt mindig süt énreám,
Nincsen bú nincs szomorkodás!
Története igen régi,
Neve is így történelmi.
Elődeink akik lakták,
A királynak dobját hordták.
Tatár s török veszedelem,
Nem volt a sors mindig kegyes.
Ám azok kik erre jártak,
Tudták otthonra találtak.
Alsódabas Felsődabas,
Sári és Gyón egyet akart.
Összeforrva eggyé váltak,
Közös szép várost kívántak.
Kis közösség nagy akarat,
Összefog így baj nem akad.
Problémákat mind elűzik,
Szép városunk így fejlődik.
Gyóni Beton, sok kúria,
Rétesház és Levendula.
Látnivaló akad számos,
Nagyon tiszta ez a város!
Tudd meg vándor ha erre tévedsz,
Szeretettel fogadunk téged!
Szívünk s karunk kitárjuk,
Mert vendégeinket így várjuk.
Dabas utcáit koptatod,
E kicsiny város az otthonod.
Nap mindig süt te reád,
Nincsen bú nincs szomorkodás!