2019.03.11. Találkozónk

Gyóni Géza Irodalmi kör 2019.03.11.-i találkozója.

Napirendi pontok:

  • Új tagok bemutatkozása egy-egy vers felolvasása
  • Nőnapi köszöntés
  • Megemlékezés 1848.03.15.-éről
  • A dabik céljainak meghatározása
  • Célok megvalósításához javaslatok összegyűjtése
  • Következő összejövetel napirendi pontjainak megbeszélése, irodalmi alkotások témáinak megbeszélése.
    Pl:  márc.20. A boldogság világnapja
    márc.21. A költészet világnapja
    márc.21. Down-szindroma világnapja
    márc.21. Meteorológiai tavasz első napja
    márc.22. A víz világnapja
    márc.25. Gyümölcsoltó boldogasszony napja.
    Húsvét
    Egyéb aktualitások. 

    2019. március 11-ei találkozónk képekben

    kép 1 / 3

ÉS SZÓLT A KÖLTŐ

…És szólt a költő:
Nézd, ott messze távol
Egy sugár válik szürke, vak homályból,
Egy kósza, félénk, reszkető sugár –
S oszlik előtte lomha, sűrű fátyol,
Törik az árnyék mind, amerre jár.

Nőnapi köszöntés:

Cserna Ferenc: Március 8

Március nyolcadik napján a Nőket köszöntjük,
Szívünk minden melegével Őket ünnepeljük!
Ők azok, kik megszépítik hétköznapjainkat.
Melegséggel töltik meg a kies otthonunkat!

Nő nélkül az élet meg sem születhetett volna.
Ti vagytok a földkerekség szíve, sava-borsa!
Aki mindig a családért fárad nappal-éjjel!
Összetartja a családot, hogy ne essen széjjel!

Korán reggelit készít és a kávét megfőzi,
Tiszta inget, fehérneműt rendre kikészíti.
Nap közben a munkahelyén kell neki helyt állni!
Este pedig a családot vacsorával várni!

Főz, mos, vasal és takarít, rendet rak naponta,
Mintha neki a huszonnégy óra hosszabb volna!
Fáradhatatlan Ő mindig, ha családját látja,
Valamennyit a szerető hű szívébe zárja!

Kedves lányok, asszonyok, és nagymamák! Szép hölgyek!
Bár az év egyetlen napján köszöntjük a Nőket!
Mi férfiak megígérjük, kitárjuk szívünket,
És az évnek minden napján szeretünk Titeket!

Egy kis kitekintés a nőnap megalakulására:

Forrás: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Nemzetközi_nőnap

A nőnap eredete egészen 1857. Marc.08.-ig nyúlik vissza, amikor New Yorkban, a textiliparban dolgozó nők sztrájkot hirdettek. Ezen a napon felvonultak a város utcáin, és munkaidő csökkentést, béregyenlőséget követeltek a nők részere. Igaz, követelésük nem teljesült azonnal, de elindítottak egy nemzetközivé kiszélesedő mozgalmat, melynek hatására az elkövetkező évtizedekben, világszerte napirendre került a nők emancipációjának kérdése.
1917 óta egyre több országban emlékeznek meg erről az eseményről. A legtöbb helyen március 8-án ünneplik az 1857 -es esemény évfordulóját.
Magyarország 1913-ban csatlakozott a mozgalomhoz, és 1948-tól, március 8. – a lett a Nemzetközi Nőnap ünnepe hazánkban is.
Ez a megemlékezés mára elveszítette mozgalmi jellegét és „virágátadós” ünnepléssé vált, ám, ezen a napon világszerte számos civil szervezet ad hangot, a nők ellen elkövetett erőszak elleni tiltakozásuknak.
Kedves Hölgyek! Nélkületek nem csak nem lenne élhető, csodás az élet, de nem is lenne élet. Így hát legyetek boldogok, sikeresek, hogy szívből ünnepelhessünk titeket.

Dabik tagok nőnaphoz kapcsolódó versei: Elmondják a szerzők

Hermann Marika: Vers férfiaknak

Teremtésnek hű koronái,
Férfiak, ti erőt sugárzók,
Szemünk fénye reátok ragyog,
Arcunkon a pír tőletek lángol.

Tőlünk kaptátok az éltetek,
Bár, mi vagyunk a gyengébbik nemek,
Ám, amíg ti reánk vigyáztok,
Hű szívünk csak értetek remeg.

Szép szónak virága megmarad,
Szeretet sugára símogat.
Köszöntéstek lelkünkig hatol,
Csak véletek lehetünk boldogok.

……………………

Megemlékezés 1848.03.15.-éről

Jókai Mór: Cikkek a forradalom évéből
Részlet:
https://books.google.hu/books?id=LH25CwAAQBAJ&pg=PT4&source=kp_read_button&redir_esc=y

“A szabadság órája ütött. A világ megváltozott!
Verjétek le a bilincseket, nyissátok meg a börtönöket, mondjátok meg a rabszolgáknak, hogy a szabadság órája ütött!
A világ uralkodó bálványainak oltárán kialudt a tűz, áldozzon mindenki saját keble istenének.
A lélek szabad, a gondolat kimenekült földalatti börtönéből, melyben a hazugság tisztelői fogva tarták, s most röpülni fog szabad ég alatt szabad szárnyaival, s hirdetni fogja az igazságot.
Legyen világosság!
Jaj azoknak, kik most uralkodni akarnak, kik fejüket fölemelik, hogy mást lenézzenek, kik az isten arcát viselő lények közt különbséget akarnak tenni, kik az ártatlant üldözik!
A szellem fegyvere égő pallos, mely védelmére kel az üldözöttnek, pártfogása alá veszi a gyöngét s sújtani fogja az üldözőt, a bitort. A mindenható szellem!
Jaj azoknak, kik ellen fegyverét fölemeli.
De áldás azokra, kik szent zászlaja alá esküsznek s föllelkesülnek arca tündökléseitől…”

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc:
Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig.[4] Eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Habsburg-ház csak az Orosz Birodalom katonai beavatkozásával tudott győzedelmeskedni. Az 1848–49-es szabadságharc a magyar nemzet történetének talán legismertebb háborús konfliktusa.

És most olvassuk fel: Irinyi József és Jókai Mór által megszerkesztett
12 pontot, mely a francia polgári forradalom hatása alatt íródott.
Hallgassuk:

Forrás:https://hu.m.wikipedia.org/wiki/1848–49-es_forradalom_és_szabadságharc

Petőfi Sándor: Nemzeti dal

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk! 

Dabik tagok március 15.-i versei: elmondjak a szerzők

Hermann Marika: Most és mindörökre

Zászlók lobognak a márciusi szélben,
Erőnek, hűségnek, reménynek színében.
Piros-fehér-zöld a kokárdának színe,
Mit leányink tűztek ifjaink keblére.

Honfivértől ázott drága, magyar földünk,
Szabadság sugára simogatta lelkünk.
Hőseinkre ma is büszkén emlékezünk,
Csodás tavaszi nap, soha nem feledünk.

Március idusa ereklye minékünk
Nemzeti dalunkat hittel zengi népünk.
Áldja meg az Isten, mind ki híven harcolt,
Óvjuk mit reméltek, a szent szabadságot.

Zászlók lobognak a márciusi szélben,
Erőnek, hűségnek, reménynek színében.
Piros-fehér-zöld a kokárdának színe,
Ragyogja be éltünk most, és mindörökre.

🎼Madárka, madárka: népdal

Cserna Ferenc: Március idusa

Sötét felhők gomolyognak
Fenn a magas égen.
Sötét gondok nyomasztanak
A magyar szívekben!

Dicső múltunk eltiporva
Lenyomva a sárba!
A nemzetünk láncra verve
Nyög a rabigába!

Sok-sok honfi összefogott,
Álmot tett követte.
Követelésünket vitték
Kormányzó elébe!

Előszörre megvalósult
A sajtószabadság!
Reményt keltve, hogy szabad lesz
Újra Magyarország!

Az ifjonti lelkesedés
Áthatja a lelkünk.
„Szabadság és egyenlőség”
Dobogja a szívünk!

Márciusnak szép emléke
Itt marad örökké!
Ifjúságtok, bátorságtok
Múltunk teszi szebbé!

Ez élteti, lelkesíti
A magyar nemzetet!
Önkénynek és elnyomásnak
Többé nem ad helyet!

“2019.03.11. Találkozónk” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Fantasztikus volt a tegnapi összejövetel is.
    Új tagokat ismerhettünk meg, s valóban csodálatos volt a nőnapi megemlékezés, a március 15-i, a játékos felolvasás, s nekem a népdal az összejövetel végén példaértékű, hiszen ezek a kis mozzanatok, szösszenetek kovácsolják össze a tagokat csoporttá, s biztos sok barátság szövődik még. Nagyon szépen köszönjük Hermann Marikának ezt a fantasztikus hangulatot, amely másfél óra igazi irodalmi másfél óra!
    Örülök, hogy részese lehetek, s tag lehetek ezen légkörű Irodalmi Társaságnak!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük